Ha megbukott a kormány, hogyan tovább?

jurakkata

A kormány bukása minden valószínűség szerint soha nem látott gazdasági káoszhoz vezetne Magyarországon. Egyfajta gazdasági jégkorszak következne be, melyben azért a napi szükségleteket mégis ki kellene termelni, de nem lenne honnan. Ez pedig az időközi választásokat is hisztérikussá tenné. A kormány megdöntése valójában csak odáig lenne érdekes, amíg az be nem következik, aztán tartósan kaotikus helyzet alakulna ki. Vázolok egy nagyon is lehetséges jövőképet. És még csak gazdasági szakembernek sem kell lenni hozzá, csak értelmes lénynek, nem pedig egy fehérjehalmaznak.

Amennyiben a "kormányváltók" elérnék céljukat és Orbán Viktor lemondana, az eddig produkált gazdasági folytonosság azonnal megszakadna, a kormány bukását a válság biztos jeleként értékelnék külföldön és belföldön egyaránt. Az utóbbi években az állam szerepvállalása a gazdasági szektorban jelentősen megnőtt, számos cég került állami tulajdonba, így a gazdaság kitettsége növekedett a kormányzat irányába. Félő, hogy a kormány bukásával ezekben a vállalatokban is szélsőséges strukturális zavarok keletkeznének.

HUF -árfolyamok és BUX

Tekintettel arra, hogy az ország valutatartalékai csak megfelelő tervezés mellett elegendőek a valuta védelméhez, aranytartalékai pedig csak nyomokban vannak, így a kormány bukása már az első napon erős árfolyamzavarokat zavarokat jelentene. Egy ilyen helyzetben a spekulatív tőkemachinációk felerősödnek. Ekkor a szokottnál nagyobb, több tízmilliárd dolláros nyomás is helyeződhet a magyar forintra, melyet a valutatartalékok nem tudnának ellensúlyozni. Ez gyors forinteséshez vezetne. Minden bizonnyal a Magyarországon lévő különböző nagy külföldi cégek és a magyar vállalkozások is igyekeznének forintbevételeiket azonnal átváltani stabil valutára, Eurora vagy USD-re. Ez esetben az Euro/Forint és USD/Forint árfolyamok még inkább gyors zuhanásba kezdenének és a forint tovább gyengülne. A Budapesti Értéktőzsdén a nagy vevők döntően külföldi hátterű befektetők. A legnagyobb magyar cégek részvényeinek megingása az egész tőzsdepiac megingásához vezetne. A befektetők vélhetően azonnal szabadulnának magyar értékpapírjaiktól, de minden bizonnyal nem lenne, aki ilyen tömegben felvásárolná ezeket a részvényeket, ami persze a részvények intenzív és gyors zuhanását eredményezné. A legtöbb nagy magyar cég komoly pénzügyi zavarba kerülne.

Állampapírok - az ország nem jut pénzhez

Magyarország kiadásait már jó ideje részben az állampapírok eladásából fedezi. Az állampapírok hitellevelek, gyakorlatilag hitelígérvények, hogy az állam ezeket az összegeket bizonyos idő elteltével megfizeti. A rövidtávú állampapírok kifutási ideje csak néhány hónap. Ez azt jelenti, hogy a kormányválság időszakában az állampapírokat senki nem venné meg, akinek viszont van, az igyekezne eladni. Akik nagy mennyiségben magyar állampapírokat gyűjtenek, más országok papírjait is megveszik és ezt egyberendezve kezelik, ezt szokás portfoliókezelésnek hívni. Ezekből a portfoliókból tartósan kikerülne a magyar állampapír, így az ország nem jutna pénzhez.

Magyar Államkincstár - kettős gátszakadás

A Magyar Államkincstárban vezetett számlákon lévő állami pénzek nagyon gyorsan csökkennének, a Kincstár olyan gyorsan emésztené fel a számlákon lévő pénzt, hogy azt pótolni már nem tudná. Ez azért rossz, mert a Kincstárnak jelenleg is tartozik a NAV, ami nem jut annyi adóhoz, mint az eltervezett előirányzat. Az adóbevételek ezután még inkább csökkennének, így a Kincstárnak már nagyon sok hónappal tartozna a NAV, sokkal többel, mint jelenleg. A Kincstár másik pénzügyi forrása a kincstárjegy, itt nagyon sok a lakosság kezében van, amit az emberek ilyenkor eladnának. Így a kincstárnak két irányba kellene hihetetlen összegeket kifizetnie, ezt nevezik kettős gátszakadásnak. Ez az állami likviditás megszűnését eredményezni, többé az állam már nem tudna közvetlen fizetési tranzakciókat teljesíteni. Ez egyet jelentene az állami szektorban alkalmazott sok százezer ember fizetésének átmeneti elmaradásával, az állami intézmények gazdálkodásának összeomlásával.

A banki szektor befagyása

A magyar lakosság eladósodottság igen érdekesen alakult az utóbbi években, a felvett hitelek összesített értéke meghaladja az éves lakossági jövedelem 50 százalékát. Vagyis, ha gyorsan csökkennek a jövedelmek, vagy átmenetileg szünetelnek, a lakosság már részben sem tudná fizetni hiteleit. Egyesek lakáshitelekkel és különböző lízingekkel bírnak, ezeket nem tudnák fizetni, mások viszont devizamegtakarításokkal rendelkeznek, amik viszont felértékelődnének a forinthoz képest. Igaz, ezek a pénzek olyan bankokban vannak, melyek tőkefedezeti mutatója igen alacsony, vagyis nem is tudnák kifizetni az ott félretett devizát. A Magyarországon jelen lévő bankok valójában cégek, Zrt.-k, így a CIB, KH, MKB stb is. Ezeknek a zrt-nek a tulajdonosa csak a cégben lévő eszközökig áll helyt. Ez tehát azt jelenti, hogy a CIB Zrt.-be nem biztos, hogy újabb euromilliardokat öntene a tulajdonos Intesa Sanpaolo, azért, hogy kifizessék a lakossági vagy céges betéteket. Magyarországon jelenleg csupán egy bank vállalta, hogy a bank csődje esetén az anyavállalat 100 százalékban helyt áll. A többi bank anyavállalata sosem tett ilyen ígéretet. Feltehetően ezeket a cégeket - melyeket mi banknak hívunk -, veszni hagynák, a kormány pedig nem tudna beavatkozni. Így a hitelélet igen gyorsan megbénulna. Az ügyvezető kormány részéről pedig felmerülne a bankbetétek megadóztatási javaslata. Válság esetén, mivel az emberek nem tudnak törleszteni, a bankok megannyi kisebb-nagyobb lakással lennének gazdagabbak, egész kerületnyi lakásbirodalmuk lenne, mellyel semmit nem tudnának kezdeni, főleg nem eladni. Ez a helyzet különösen rosszul érintené az FHB-t, mely szinte azonnal csődbe menne, az ingatlanpiaci hiteléletben kialakult szerepe miatt. A bankoknak tehát hirtelen jó sok lakása lenne, nem lenne viszont devizája, amit a betéteseknek ki tudna fizetni. Ezeket az összegeket lehívni már nem lehetne. Így a bankbetétek csupán annyit érnének, mint annak a számlakivonatnak a papírja, melyre azt nyomtatták. A banki működés tehát nem tudna gyorsan reagálni a válságra és megfagyna.

Az álmuk köszönőviszonyban sincs a valósággal...Forrás: Facebook

Emberek, fizetés és nyugdíj nélkül

Az állam strukturális zavara természetesen kihatna azokra a cégekre is, melyben az állam meghatározó tulajdoni hányaddal rendelkezik, itt is működési zavarok, fizetési zavarok és elbocsátások lennének jellemzőek. A jelenleg működő közmunka-programok finanszírozhatatlanná válnának, ami több, mint 250.000 ember elbocsátását jelenthetné. Ez elsősorban vidéken jelentene olyan problémákat, melyek helyben a kormány nélkül egyáltalán nem megoldhatóak. Azonnali válságkezelő intézkedésként az ügyvezető kormány a bérek csökkentését rendelné el a közszolgálatban és a minimálbér esetében is. Ezt követné további költségvetési megszorítások és az általános forgalmi adó emelése. A nyugdíjkifizetések ellenőrzése megszigorodna, a nyugdíjak mértékét csökkentenék.  A munkanélküliség erősen nőne 25-30 százalék körülire, a problémák a egészségügyi szektorba azonnal begyűrűznének. Az, hogy sokan elvesztenék állásukat, másoknak pedig lenne ugyan állása, de a fizetésük nem érkezne meg, vagyis a lakosság nem jutna pénzhez, elkeseredett emberek tömegeit hozná létre, így állandóak lennének a tüntetések.

Az ország a csőd szélén, EU-s befagyasztott projektekkel

Természetesen az állami beruházások leállnának, így az uniós beruházások is, mivel az EU-s építkezések utófinanszírozottak, vagyis amikor éppen építik, még nincs rá itt a pénz, ezért átmenetileg finanszírozni kell, méghozzá állami pénzből. Az EU nemcsak építkezéseket támogat azonban, hanem számtalan projektet, amelyektől rengeteg magyar ember megélhetése függ. Ezek a projektek is destabilizálódnának, mivel a bonyolító szervezetek nem utalnának határidőre pénzt a folytatáshoz. Az EU-s támogatások befagyasztása azonnali államháztartási és gazdasági krízist okoz, amelyek átfogó megszorítási intézkedéseket váltanának kiKésőbb ezért komoly privatizációt helyeznének kilátásba. A gazdasági gondok lényegében a pénzügyi csőd vagy legalábbis csőd közeli állapot kialakulását eredményeznék. A gazdaság tehát elkezdene kiszáradni és gyors ütemben sivataggá válna.

Nemzetközi megítélés, IMF, na meg az élelmiszerárak

Az IMF gazdasági értékelését májusban jelenti be, így egy ilyen esetben ez az értékelés is sokkal rosszabb lehetne. Az IMF értékelését a nemzetközi hitelminősítők azonnal átveszik és igen gyorsan lerontanák Magyarország adós-besorolását, így sem a magyar állam nem jutna pénzhez, sem pedig a magyar bankszektor. A hitelminősítők sorozatos gyenge értékelése következtében az országot kizárnák a nemzetközi pénzpiacokról. Az államnak milliárdos nagyságrendben keletkeznének behajthatatlan adó- és illetékjellegű kintlévőségei. Az is hátráltatná a konszolidációt, hogy szabad-e az európai adófizetők pénzét áldozni arra, hogy megmentsék a magyar gazdaságot. A nemzetközi segítségnyújtás pedig értelemszerűen a pénzügyi konszolidációra összpontosulna, ahol  az Európai Bizottság, az IMF és az Európai Központi Bank és a Világbank által kidolgozott mentőcsomagok keretében történne egy rendezés. Itt azonnal bevezetnék az áfa-terhelés növelését az élelmiszerekre, a dohányforgalmazás adójának felemelése, egyes banki tranzakciók megadóztatását és a nyugdíjrendszer átfogó reformját.

Jobb esetben naponta növekedne az üzemanyag ára, rosszabb esetben óránként

Az amúgy is tartósan veszteséges állami vállalatok működése feltehetően átmenetileg szünetelne, így például a MÁV-é. Ez átmeneti hatással járhatna a nemzetközi árufuvarozásra is. Az élelmiszerek ára gyorsan növekedne, de ezek az árak előre nem lennének kiszámíthatóak, így a Magyarországon termelt élelmet is inkább külföldre adnák el valutáért, semmint egy bizonytalan árat kalkuláljanak forintban. A benzin ára naponta emelkedne, rosszabb esetben néhány óránként. Ezzel szemben a MOL árfolyama inogni kezdene. A kenyér ára és az alapvető élelmezési cikkek ára növekedne, de ezzel együtt a kereslet is iránta. A lakossági szolgáltatásokban átmeneti zavarok keletkeznének, ami érintené az áram és gázszolgáltatást is, de még a pizzarendelés is szünetelne. Úgy tűnik tehát, hogy felelős kormányzat nélkül még pizzát sem lehetne rendelni. Élénkülne viszont a fekete-kereskedelem, a határmenti kereskedelem és a sajtó, a média utáni érdeklődés és a szerencsejátékok iránti kedv. Ezzel együtt természetesen a bűnügyek száma is növekedne.

És akkor még bele sem gondoltunk abba, hogy mi lenne az oktatással...

"Szabadságot, demokráciát!"

 

Címkék: Fidesz
http://jurakkata.blogstar.hu/./pages/jurakkata/contents/blog/36919/pics/lead_800x600.jpg
Fidesz
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?